Fizetett munka lehet kinézni az ablakon

Egy regionális meteorológiai szolgálat minden kedden négyórás karbantartási ablakra függesztené fel az előrejelzést, és ez idő alatt a lakosságot egy ablaknál álló személyhez irányítanák. Az állást meghirdetnék. Óradíjas lenne, és esernyő nem kellene hozzá.

Az időjárás-előrejelzést egyre inkább gépi tanulással készített modellek állítják elő, amelyeket évtizedek mérési adatain tanítottak, és számos közzétett tesztben ezek már felveszik a versenyt a hagyományos, fizikai számításokon alapuló előrejelzésekkel, vagy meg is előzik azokat, jóval kevesebb számítási kapacitással. A nemzeti meteorológiai szolgálatok az előrejelzés készítését és terjesztését felhőalapú rendszerekre és mobilalkalmazásokra viszik át, így az az előrejelzés, amit a legtöbben látnak, szoftvertermék, kiadásokkal, leállásokkal és karbantartási ütemtervvel. Több állami meteorológiai intézmény költségvetési nyomás alatt működik, és egyre kevesebb személyzettel ellátott észlelőállomásra támaszkodik. Népszerű időjárás-alkalmazások már többször órákra elérhetetlenné váltak, elavult vagy hiányzó előrejelzést hagyva a felhasználóknál.

KERESÜNK. Ablakmegfigyelőt (alkalmi, keddenként). Regionális meteorológiai szolgálat megbízható felnőttet keres, aki az előrejelzés ütemezett karbantartása idején, 02:00 és 06:00 között kinéz egy északra néző ablakon. Feladatai: feljegyezni, hogy esik-e, és nagyjából mennyire. Az érdeklődő lakosságnak egyszerű szavakkal leírni az eget. Előrejelzői tapasztalat nem szükséges, és nem is fogadunk el ilyet. Saját ablak feltétel. Széket biztosítunk. Óradíj, valamint szélpótlék. Kapucnis kabáttal rendelkező jelentkezők előnyben. Ügynökségek kíméljenek.

A tervezet szerint a szolgálat előrejelző modelljét – amely ma már a telefonokon megjelenő időjárás nagy részét írja – minden kedden négy órára leállítanák frissítés, újratanítás és a pályázati anyagban „a légkör tervezett elérhetetlenségének” nevezett művelet céljából. Az ablak ideje alatt az alkalmazás az utolsó ismert előrejelzést mutatná, egy kis szürke órával megjelölve. Aki megkérdezné, mit csinál az idő, azt a megfigyelőhöz irányítanák, aki a régi módszerrel dolgozna. A szolgálat ezt a szolgáltatás folytonosságának nevezi. A megfigyelő úgy hívja, hogy kinéz.

Az időpontot azért választották, mert a használati adatok szerint kedd hajnali kettő és hat között nézik meg a legkevesebben az előrejelzést, és akik mégis, azok főleg pékek, éjszakás nővérek, meg olyanok, akik egy érzéssel ébredtek. Ezeket a csoportokat előre értesítenék. Egy megyei próbaüzem a beszámolók szerint zökkenőmentesen zajlott volna, leszámítva azt az órát, amikor szakadt az eső, és a megfigyelőt, az 58 éves Halmi Dorottyát tizenegy különböző telefonáló kérdezte meg, hogy biztos-e benne.

A kulturális hatás először a beszélgetésekben mutatkozna meg. A buszmegállók, amelyek ebben az országban nagyrészt az égre tett megjegyzésekből élnek, az ablak idejére elnémulnának, hiszen senki nem mondhatná meg hitelesen, mit fog csinálni az ég, csak azt, hogy éppen mit csinál, az pedig látszik. Egy próbamegyei kávézó tulajdonosa szerint a törzsvendégei átálltak a „na, megint karbantartás van” nyitásra, aztán csak állnak. Mások visszatérnének a felhők olvasásához, amit a legtöbben az iskola óta nem próbáltak, és akkor sem ment nekik igazán.

A befagyasztott előrejelzés saját időjárást termelne. Egy utolsó ismert „záporok, később kitisztul” négy órán át maradna a képernyőkön, bármi essen közben, és egy gazda, a 44 éves Sallai Bence elmondta, hogy olyan előrejelzés alapján kaszált le egy táblát, amely szigorúan véve képernyőkép volt. A panaszokat a megfigyelő kezelné, akinek nincs hatásköre megváltoztatni az időjárást, és ezt közölte is. Mindent, ami az ablak alatt történik, utólag „karbantartás alatt bekövetkezett időjárásként” naplóznának, és kihagynák az éves statisztikából, amitől a kedd papíron a hét legszárazabb napja lenne.

A szolgálat szóvivője szerint a modell pontossága elérte azt a szintet, ahol már nem hagyható biztonságosan felügyelet nélkül, az emberi megfigyelő pedig átmeneti megoldás, amíg a modellre rá nem lehet bízni, hogy maga nézzen ki az ablakon. A hirdetésre rengetegen jelentkeznének, köztük több nyugdíjas előrejelző, akik közül az egyik a munkaidőt ismerősnek nevezte, valamint egy férfi, aki azt írta, harminc éve csinálja ezt ingyen egy padról, és szeretné tudni, miért tartott ilyen sokáig.

Más szolgálatok is figyelnek. A vízállásjelentés, amelyet ma már szintén generálnak, nem számolnak, saját ablakot fontolgatna, a napkelte időpontjaiért felelős hivatal pedig közölte, nem látja be, miért csak tőle várják el a folyamatos üzemet. Halmi asszony a második szezont is vállalná. Elmondása szerint a munka nem nehéz, az ég ott van, ahol mindig is volt, az egyetlen igazi nehézség pedig az, hogy fél ötkor felhívják, és megkérdezik, hogy az eső, amit éppen leír, az előrejelzett-e, vagy egy új.