Az üzemidőn kívül nőtt zöldség nem számít bele

4. tétel — Tervezett platformkarbantartás (kapunyitás, mért vízvételi helyek, megművelési telemetria), 14 éjszakai ablak, parcellánként: 8 900 Ft. A tétel a jövő tavaszi bérleti kimutatáson jelenne meg mindazoknál a kiskertbérlőknél, akiknek önkormányzata az egyik nagyobb telekkezelő platformra költöztette a kertek ügyintézését. A rendszer szerint a karbantartási ablak nem az az időszak lenne, amikor a kert nem működik, hanem az, amikor nem jegyzik fel.

A városi kiskertek iránti kereslet sok helyen messze meghaladja a kínálatot, a várólistákat gyakran években mérik. Az önkormányzatok és a kertszövetségek jellemzően előírják, hogy a parcella nagy részét műveljék, és felszólítást küldenek, végső soron felmondanak annak, aki elhanyagolja a kertjét. A kiskertek ügyintézése egyre inkább online rendszerekbe költözik: várólista, bérletidíj-beszedés, parcellaellenőrzés, kapcsolattartás a bérlőkkel. Több telepen vezettek be mért vagy korlátozott vízellátást és elektronikus kapunyitást, az aszályos nyarak pedig locsolási korlátozásokat hoztak, amelyek meghatározzák, mikor lehet öntözni. A tervezett karbantartási ablak, az állapotoldal és a rendelkezésre állási mutató ma a hétköznapi szolgáltatásokat futtató szoftverek alapfelszerelése.

A platform három dolgot felügyelne: a kaput, amely telefonra nyílik; a csapokat, amelyek parcellánként mérik a vizet; és a megművelési pontszámot, amelyet a havi légi felvételből és a bérlő által feltöltött parcellafotók folyamából számolnak. Mindháromhoz frissítés kell. A közzétett karbantartási naptár szerint minden hónap második és negyedik keddjén, 23:00 és 05:00 között a telep „üzemen kívüli” állapotba kerülne: a kapu alapból zárva, a csapok elzárva, a megművelési adatfolyam pedig „nem megfigyelt” állásban. A növények tovább nőhetnének. Csak épp nyilvántartás nélkül.

A következményt a megművelési pontszám viselné. Az önkormányzatok már ma is előírják, hogy a parcella legalább háromnegyede művelt legyen, és felszólítást küldenek annak, aki elmarad ettől. A rendszer szerint az ablak alatt keletkezett növekedés a következő felvételig „nem igazolt” jelölést kapna, és a nem igazolt növekedés nem számítana bele a küszöbbe. Asbóth Rózsa, 61 éves, aki fél parcellát bérel a kerület északi részén, felszólítást kapna elhanyagolt művelés miatt egy futóbabágyás után, amely egy hosszú hétvégén kelt ki, egy meghosszabbított ablak idején. „A bab ott volt” — mondaná. „Csak hivatalosan nem volt ott.”

A víz nehezebb ügy lenne. A locsolási korlátozások már ma is a hajnali órákra tolják az öntözést, vagyis pontosan oda, ahová az ablakok esnének. Fábri Kolos, 44 éves, úgy mesélné, hogy egy júliusi hajnalon négy óra tíz perckor állt a zárt csapnál két üres kannával, és a telefonján nézte, ahogy a platform állapotoldala „vizsgálat alatt”-ról „megoldás folyamatban”-ra vált. A csap 05:07-kor nyílna ki. „Az incidens megoldódott” — mondaná. „A paradicsom nem.”

A többit a várólista nyelné el. A városi telepeken a jelentkezők ma is éveket várnak, és a platform az ablakokból új bérleti kategóriát faragna. Aki elfogadná a „rugalmas művelési feltételeket” — további ablakok, az üzemeltető belátása szerint, rögzített naptár nélkül —, az a sor elé kerülne. Egy harmincas házaspár, négy év várakozás után, olyan parcellára írna alá, amelyet a bérleti szerződés így ír le: „a közzétett karbantartási időszakokon kívül elérhető”. „Az idő nagy részében létezik” — mondaná a feleség. „Ajánlottak már kevesebbet is.”

A 8 900 forint a kimutatáson szolgáltatásfolytonossági hozzájárulásként szerepelne. Magukat az ablakokat fedezné: a mérnököket, az állapotoldalt, az automatikus üzeneteket, amelyek közlik a bérlőkkel, hogy a telep nem elérhető, és az újrafelvételeket, amelyekkel a nem igazolt növekedést visszaemelik a nyilvántartásba. A kertbarát kör pénztárosa, egy nyugdíjas földmérő, Dunai Angéla, megjegyezné, hogy ugyanezt a telepet harminc évig egy lakat őrizte, amelynek számkódját minden bérlő ismerte, a szomszéd kocsma is, meg legalább egy róka. „A lakat sosem esett ki” — mondaná. „Igaz, jelentést sem küldött soha.”

A platform kertészélmény-vezetője a naptárat az őszinteség egyik formájaként védené. „A karbantartási ablak vállalás” — mondaná. „Pontosan megmondja a bérlőnek, mikor nem számíthat a telepre, ami több, mint amit az időjárás valaha megtett.” Az önkormányzat parkbizottsága ugyanezt a megfogalmazást venné át az éves jelentésében, amely a telep rendelkezésre állását 98,6 százalékban adná meg — ebbe nem számítana bele az a két augusztusi hét, amikor a felvétel egy ponyvát elhagyott parcellának nézett.

Asbóth Rózsa füzetet tartana a szerszámosban. Abba írná fel, mi kelt ki az ablakok alatt: a babot, a saláta második hullámát, egy tököt, amelyet nem ültetett, és nem tud megmagyarázni. Minden bejegyzést dátumozna, és ahol sikerül, le is fényképezné úgy, hogy a parcellaszám látszódjon, pontosan abban a formátumban, ahogy a platform kéri. A füzet nem lenne elfogadható bizonyíték. A platform csak üzemidőben fogad feltöltést, a tököt pedig addigra csupasz földként rögzítenék. A füzetet mégis megtartaná. Ez lenne az egyetlen dokumentum a telepen, amely soha nem esett ki.