A falunapi helyed végrendeletbe kerülhet

Egy, az önkormányzatok között most terjedő javaslat szerint a falunapra a beléptetés a kapu helyett várólistáról történne. A lista a jelenlegi jelentkezési ütem mellett tizenegy évre nyúlna. A helyet végrendeletben is lehetne hagyni.

Az egykor ingyenes, jegy nélküli közösségi rendezvények egyre inkább online regisztrációhoz és létszámkorláthoz kötöttek. A változást a biztosítási feltételek, a rendezvénybiztonsági előírások, az engedélyezési szabályok és a jegyértékesítő felületek kényelme hajtja, amelyek arra ösztönzik a szervezőket, hogy limitet szabjanak, és előre adják ki a helyeket. A népszerű helyi események korlátozott helyei gyakran órák alatt elfogynak, a többletet pedig várólistával kezelik, ahogy a közösségi kerteknél, az óvodai helyeknél vagy a háziorvosi körzeteknél régóta szokás. Közben sok falunap és falusi rendezvény zsugorodik vagy elmarad az önkéntesek hiánya és az emelkedő költségek miatt.

Felnőtt 1500 Ft, gyermek 800 Ft, öt év alatt ingyenes. Belépés a kiosztás függvényében. A várólistás hely nem átruházható, kivéve öröklés vagy igazolt haláleset útján. Ezek a mondatok állnának nyolcpontos betűvel az ár alatt egy kilencszáz lelkes falu szombati falunapjának villanyoszlopra tűzött plakátján, egy olyan rendszer szerint, amelyet egy magát Vidéki Rendezvénybiztonsági Tanácsnak nevező testület dolgozott ki. A rendszer a kaput nyilvántartásra cserélné. Egy falu csak annyi látogatót engedhetne be, amennyit a biztosító tömegmodellje az adott méretű focipályára kiszámol, a többiek várnának. A jelenlegi ütem mellett a várakozás tizenegy év lenne, amit a tanács útmutatója tűréshatáron belülinek nevez.

A listára ingyen, az interneten lehetne feliratkozni, egy felületen, amelyet a tanács minden igénylő önkormányzatnak biztosítana. A jelentkezőket sávokba sorolnák. Elsőbbségi pontot kapna, aki a faluban lakik, aki korábban már árult a rendezvényen, aki elmúlt nyolcvan, és aki igazolni tudja, hogy egy rokona járt már falunapon, amikor még nem volt nyilvántartás. A listát önkéntes kiosztási felelős vezetné. A kísérleti faluban ez egy nyugdíjas postáskisasszony, Tapolcsányi Margit lenne, aki gyűrűs mappában tartaná, és a biztosító kérésére egy táblázatban is, amelyben nem bízna.

A falu alkalmazkodna, ahogy a falvak szoktak. A kísérleti községben egy nő, Orbók Dóra elmondaná, hogy az első héten iratkozott fel, és négyszáz helyet lépett előre azzal, hogy hozzáment a palántaárushoz. „Nem a helyért mentem hozzá” – mondaná. „De utánanéztem.” Egy kétgyermekes apa, Ambrus Csaba elmesélné, hogy a kisebbik lányát ugyanazon a délutánon jegyeztette elő a falunapra, mint az óvodába, mondván, mindkét lista hosszú, de csak az egyiken van ugrálóvár. A lány a jelenlegi számítások szerint tizennégy évesen jutna be. „Pont elég idős lesz hozzá – mondaná az apa –, hogy unja.”

A pályán belül a nyilvántartás nem állna meg a kapunál. A lángossütő húszperces időablakokban működne, amelyeket előre tennének közzé, és egy órán belül elfogynának. A tombolaszelvényeket sorsolással osztanák ki, a pörköltfőző verseny kóstolójegyeire külön sorsolás jutna, a kutyaszépségversenyre pedig addig nem lehetne nevezni, amíg a 2033-as évfolyamot le nem bírálták. A plébános terményáldására időpontot kellene kérni. Egy kilencéves fiú kinyomtatott visszaigazolással állna sorba a „találd el a torta súlyát” versenyre, miután az anyja elmagyarázta neki, hogy mire ő sorra kerül, a torta már egy másik torta lesz.

Az öröklési záradék lenne a rendszer legkevésbé emlegetett és leggyakrabban használt pontja. Mivel a hely végrendelettel átszállhatna, a kisvárosi ügyvédek szabványbekezdést kezdenének beilleszteni a házról szóló alá. A testvérek megtámadnák. Egy hagyatéki ügyben, amelyet a tanács útmutatója tanulságosként idézne, egy özvegy a házát a fiára, az akkor 212. helyen álló falunapi pozícióját pedig a lányára hagyná, és a faluban úgy tartanák, hogy a lány járt jobban. A hirdetőtáblán lévő családfákat ceruzával, listaszámokkal egészítenék ki. Aki az első százból távozna, arról a toron azt mondanák: szép kort ért meg.

A másodlagos piacot betiltanák, ami azt jelenti, hogy létezne. A tanács engedélyezné az úgynevezett méltányossági cserét, amelynek keretében egy hely a szomszéd község listájára lenne átváltható, indoklás bemutatása ellenében. Az indokokat Margit néni bírálná el. A rövid listás falvak célponttá válnának; az ingatlanhirdetésekben a falunapi várakozási idő a netsebesség és az iskola közé kerülne. A hároméves falut feltörekvőnek írnák le. A tizenegy évest kialakultnak. Azt a tanyát, ahol egyáltalán nincs falunap, némi körültekintéssel érintetlennek.

A tanács elnöke, Dravecz Ferenc azt mondaná, a rendszer nem korlátozza, csak sorba rendezi a részvételt, és aki falunapra akar menni, az falunapra fog menni. Magán a szombaton a kétszáztizenkét engedélyezett látogató a biztosító által ajánlott sűrűséggel, tizenegy négyzetméterenként egy fővel járná a pályát, a maradék néhány száz ember pedig a temetőkerítés mentén állna, ahol a nyilvántartás nem lenne érvényes. A fúvószenekar a hagyománynak megfelelően a kerítés felé fordulna. A tombola fődíja a lista élén álló hely lenne. Margit néni nyerné meg, aki nem fogadná el, és újra felírnák.