A kukád havi pontszámot kaphat
Egy önkormányzati rendelettervezet minden háztartás edényét chippel látná el és lemérné, a tartalmát osztályozná, az eredményt pedig ráírná a számlára. A hátoldalon utcánkénti rangsor futna. Tájékoztató jelleggel, nyilvánosan.
A tervezet szerint minden háztartási edény azonosító chipet kapna, a kukásautó pedig ürítés közben lemérné. A hulladékdíj ezután három sorra bomlana: alapdíj, kilogrammonkénti tétel, és egy harmadik, amelyet a melléklet szelektálási minőségi indexnek nevez, és a szelektív edény időszakos mintavételéből számol.
Az indexet 0-tól 100-ig fejeznék ki, és a negyedéves számla hátoldalára nyomtatnák, mellé egy kis oszlopdiagramot az utca átlagával. Egyetlen zsíros pizzásdoboz a papírban elmozdítaná — ami szakmailag helytálló, mert egyetlen zsíros pizzásdoboz valóban leminősít egy adag papírt. A rendelet a hulladékról nem téved. Csak a számláról gondol valami szokatlant.
A következmények hajnali hatkor, a járdán jelennének meg. Az ürítés napja az egyetlen heti szertartás, amelyen az utca teljes lakossága egyszerre lép ki, köntösben, bizonyítékot cipelve. A tervezet szerint minden edény bemondaná az azonosítóját a kocsinak, nem sokkal később pedig a szomszédnak, aki az utcaátlagot már ismeri, és a kivonást el tudja végezni.
„Egyetlen háztartást sem büntetnénk” — közölné az önkormányzat. „A háztartásokat pontosan áraznánk. Tudjuk, hogy a járdáról nézve a kettő hasonlóan fest.”
A rendszer pontosan ott működne a legjobban, ahol a legkevésbé van rá szükség. Egy kertes háznál elfér négy edény, és van hová tenni a zöldhulladékot. Egy 42 négyzetméteres lakásban egy kuka fér el a mosogató alá, a pontszám pedig legalább olyan pontosan mérné az alapterületet, mint az erkölcsöt. Társasházi közös konténernél a számtan egyenesen összeomlik: a negyedik emeleti nyugdíjas ugyanazt az osztályzatot kapná, mint a földszinti albérlet, ahová havonta költözik valaki új.
A kiszámítható viselkedés heteken belül megjelenne. A zsákok ingázni kezdenének: a közterületi kukába, a két utcával arrébb álló konténerbe, a munkahelyre. A szövegezők erre zárható fedelet, háztartásonként egy kis kulcsot, és egy nem azonosítható betétre vonatkozó szakaszt terveznek — így hívja a rendelet azt a zsákot, amely alvás közben került a kukádba, és most a te számládon van.
Elfogadva semmi nincs, a testület vitaanyagnak nevezné a szöveget. A chip létezik, a mérleg létezik, a díjszerkezet más országokban létezik, rangsort közzétenni pedig húsz éve tud minden szoftver. Egyetlen dolog hiányzik: az a döntés, hogy a szám rákerüljön a csekk hátuljára.
Ha ez tetszett…
A nyaralós képre jöhet egy címke, hogy semmit nem javítottak rajta
A reklámokra írt átláthatósági szabály kiterjedne a hétköznapi posztokra is: minden képhez járna egy szerkesztési lista. A telefonnak pedig, amely a doboz kinyitása óta simítja az arcokat, be kellene vallania.
Az év második repülőútjához már indok kellhet
Egy közlekedéspolitikai vitaanyag szerint minden felnőttnek járna évi egy adómentes retúr. A második is megvehető lenne — felárral, és egy legördülő listával, amelyen a temetés, a lakodalom és a kéthetes tengerpart külön sorban áll.
A télikabátodnak útlevele lehet néhány év múlva
A készülő termékútlevél-rendszerben minden ruhadarab beolvasható adatlapot kapna: anyag, gyár, javítások, sorsa a végén. A szabály pontosan úgy működne, ahogy megírták. A baj a korábbi kabátokkal kezdődne.
Ma még nevetünk
Mi találtuk ki. Aztán a valóság utolért.
Amit megírtunk
Megírtuk: 2021
Lehet, hogy egyszer a junior fejlesztő fő készsége az lesz, hogy elég pontosan fogalmazza meg a feladatot a gépnek.
Ami tényleg történt
A valóság utolért: 2025
Az MI-alapú kódolási asszisztensek beépültek a bevett fejlesztői eszközökbe, és a kód természetes nyelvű leírásból való előállítása a szakmai szoftverfejlesztés rutinja lett.
Gyártói termékdokumentációk és fejlesztői felmérések az asszisztensek elterjedtségéről.
A poén a munkaköri leírás volt. A munkaköri leírást azóta frissítették.
MISTAKE
A HOLNAP, MÁR MA.
Heti egy levél. A jövő, még a sajtóközlemény előtt.
Rosszabb esetben nevetsz egyet. Jobb esetben megjósoltuk a jövőt.
