Középpályás eladó, előfizetéssel együtt

A hirdetés egy regionális sporthetilap apróhirdetései között jelenne meg, egy használt kapuháló és egy „alig kocogott” futópad között. Huszonhét éves középpályást kínálna ingyen bármely klubnak, amely átvállalja teljesítménymodell-előfizetésének hátralévő tizennégy hónapját. A játékos nem kerülne semmibe; a csomag havi hat számjegyű összegbe.

A labdarúgóklubok minden szinten egyre nagyobb mértékben támaszkodnak adatelemzésre és gépi tanulásra a játékosmegfigyelésben, az igazolásokban és a sérülések megelőzésében. A játékoskövetési és teljesítményadatokat szakosodott szolgáltatók gyűjtik, és előfizetéses formában értékesítik kluboknak, ügynököknek és a médiának. Vitatott kérdéssé vált, ki birtokolja és ki hasznosítja a játékosokról gyűjtött teljesítményadatokat; a játékos-szakszervezetek hivatalosan is felvetették. Az iparágakon átívelően a mesterségesintelligencia-termékeket többszintű előfizetésekben árulják, ahol a funkciókat az ár szerint korlátozzák. Az átigazolási értékbecslések és tárgyalások egyre inkább a játékos értékének algoritmikus becslésére támaszkodnak.

ÁTIGAZOLÁSRA. Középpályás, 27 éves, balos, az előző idényben 34 bajnoki mérkőzés, egy sárga lap (fellebbezés alatt). Aktív Professzionális csomagú játékosteljesítmény-modellel: sérülés-előrejelzés, passztérkép-vetítés, alvásmegfelelőség, tizenkét havi szerződésérték-becslés, sajtótájékoztató-válaszgenerálás. Tizennégy hónap van hátra, nem mondható fel, a játékossal együtt költözik. A havi díjat a vevő vállalja. Alap csomagos klubok a hirdetést nem látják teljes terjedelmében, ne is jelentkezzenek. Orvosi vizsgálatra kedden és csütörtökön elérhető. Cipő nincs benne. Komolytalanok kíméljenek. A modell a válasz jogát fenntartja.

A rendszer szerint a teljesítményadat-platformok minden hivatásos játékos modelljét abban a csomagban licencelnék, amelyet a játékjogát birtokló klub választott, a csomag viszont nem a klubhoz, hanem a játékoshoz tartozna. A középpályást, Kővári Dénest jelenlegi munkaadója, egy az ország keleti felén játszó másodosztályú csapat léptette volna Professzionális szintre egy olyan idényben, amelyben átmenetileg volt pénze. A klub adatelemzője, Lénárt Petra látható megrendülés nélkül írná le a helyzetet. „Még mindig nagyon jó középpályás – mondaná. – Csak nagyon drága fájl.”

A csomagok egymásra épülnének. Az Alap szinten a klub a játékosból egy nevet és egy mezszámot látna. A Normál hőtérképekkel és heti, tíz százalékra kerekített sérülési valószínűséggel egészülne ki. A Professzionális legyártaná a sajtótájékoztatós válaszait és egy előre jóváhagyott gólörömöt, negyedévente frissítve. A Vállalati szinten a modellje már a vevő klub modelljével tárgyalná ki a következő szerződését: a kettő egy város széli adatközpontban találkozna, fél másodperc alatt megegyezne, majd mindkét klubot e-mailben értesítenék. A feltételek megjegyeznék, hogy az embereket a félreértések elkerülése végett másolatban tartják.

Kővári az anyjától értesülne a hirdetésről, aki futópad miatt böngészi az apróhirdetéseket. Elmondása szerint sosem értette pontosan, mit csinál a nevében a Professzionális csomag. „Visszanéztem az egyik sajtótájékoztatót – mondaná. – Azt mondta, örülök a három pontnak. Kikaptunk. Örült helyettem, amíg én a kocsiban ültem.” Az anyja, Kővári Ilona szűkebben értelmezné a terméket. „Kétéves kora óta balos – mondaná. – Nem értem, miért kell ehhez mostantól havidíj.”

A legkomolyabb érdeklődés egy északi klubtól érkezne, amely sosem lépett túl az Alap csomagon, ezért csak annyit tudna megerősíteni, hogy létezik egy középpályás. Az edzője, Fábián Gergő egy ismerőse Professzionális belépőjével nézné meg a passztérképeket, amit a platform feltételei a modell jogosulatlan megkeresésének minősítenének. A klub szertárosa, Szeles Ferenc a hosszabb távú gondot vetné fel. „Megkapjuk a gyereket, megkapjuk a fájlját, és a fájl akkor is számláz, amikor a gyerek már visszavonult – mondaná. – A sógorom is jár egy ilyen konditerembe. Az esküvő óta fizeti.”

A megyei labdarúgó-szövetség csak akkor hagyna jóvá egy átigazolást, ha a fogadó klub csomagja eléri vagy meghaladja a játékosét; a szabályt a nyilvántartási referens úgy jellemezné, mint amely „az előrejelzés sértetlenségét védi”. Az alacsonyabb csomagba került játékos idény közben elveszítené a sérülés-előrejelzéseit, és a szövetség kifejezésével élve orvosilag olvasatlan minősítést kapna. Játszani továbbra is játszhatna. Csupán a bajnokság közvetítési grafikáján szürke sziluettként jelenne meg „Nem elérhető – a megtekintéshez váltson magasabb csomagra” felirattal, a meccs legjobbja szavazásból pedig kizárnák, azon az alapon, hogy a szavazást nem tartják, hanem kiszámítják.

Ugyanazon az apróhirdetési oldalon egy Ingyenes csomagos, reklámmal támogatott kapus is szerepelne, akinek a modellje kirúgások alatt matracot ajánlana. Kővári elmondaná, hogy ahhoz a klubhoz igazol, amelyik átvállalja a díjat, és hogy az alvásmegfelelőségi jelentéseket már nem olvassa, mert nem neki címezték őket. A platform megerősítené, hogy az átigazolásról szóló nyilatkozata már elkészült, be van ütemezve és Professzionális szinten jóvá is hagyták; már csak egy klub hiányzik, amelyhez örömmel csatlakozik. Arra a kérdésre, hogy ő maga mit mondana, elgondolkodna. „Valószínűleg ezt – mondaná. – Ebben már benne van a megfogalmazás.”