A legénybúcsúhoz etikai engedély kellhet

Tisztelt Szülők, Bártfai Dániel tanár úr a jövő hét első három napján nem tanítja az ötödik osztályt, amíg biológiai életkora vissza nem tér az iskola egészségszolgáltatójával egyeztetett sávba. Az ilyen levelek mindennapossá válhatnak, ha bevezetik azt az előfizetési csomagot, amelyet a hosszú életre szakosodott szolgáltatók most tesztelnek, és amellyel egy legénybúcsú előre bejelentett, felügyelt öregedési eseményként regisztrálhatja magát. A vőlegény munkáltatója automatikusan értesülne, és úgy tűnik, mindenki más is.

A fogyasztóknak közvetlenül kínált, epigenetikai jelzőkön alapuló biológiaiéletkor-tesztek ma már széles körben kaphatók, és a megelőzéssel, hosszú élettel foglalkozó klinikák és alkalmazások egyre inkább lépcsőzetes előfizetéseket árulnak, amelyek vérvizsgálatokat, viselhető eszközöket és tanácsadást csomagolnak össze egyszeri vásárlás helyett. A munkáltatói egészségprogramok terjednek, és gyakran viselhető eszközökből származó adatokra épülnek, néha a biztosítási díjakhoz vagy a táppénzhez kapcsolva. A legénybúcsúk hosszabb, drágább, gyakran külföldi, szervezett programú eseményekké váltak, miközben ellenirányú trendként megjelentek az alkoholmentes és egészségközpontú legénybúcsúk. Az iskolák rendszeresen levélben tájékoztatják a szülőket a tanárok távollétéről és a helyettesítés rendjéről.

A rendszer szerint az egyik nagyobb, hosszú életre szakosodott előfizetéses szolgáltató Alkalmi csomagot vezetne be, fejenként számlázva, a tanú nevére. A társaság minden tagja az indulás előtti héten nyálmintát küldene be, majd egy másodikat a rákövetkező szerdán, és a két epigenetikai leolvasás különbségét választott öregedésként könyvelnék el, ez a kategória pedig nem számítana bele a résztvevő munkahelyi egészségpontszámába. A tanú lenne a kohortvezető. A vőlegényt a szolgáltató általános szerződési feltételei elsődleges végpontként határoznák meg.

A csomaghoz kontrollcsoport is kellene. Minden társaságból két embert a szolgáltató algoritmusa jelölne ki, nem a tanú, hogy elkerüljék azt, amit a dokumentáció kiválasztási torzításnak nevez, a tanú pedig annak, hogy úgyis Gábort küldenék. A kontrollszemélyek végig józanok maradnának, csuklóérzékelőt viselnének, és negyven százalék kedvezményt kapnának. Kende Tamás, 31 éves, akit a saját bátyja Balaton-parti hétvégéjén jelölnének ki kontrollnak, elvben méltányosnak nevezte a megoldást. „Az adataimat anonimizálják” – mondta. „Meg én vagyok az egyetlen a kisbuszban, akinél ásványvíz van.”

A szülőknek küldött levél a megállapodás munkáltatói oldalából következik. A dolgozói egészségelőfizetéseket egyre gyakrabban csomagolják össze a táppénzbiztosítással, és a rendszer szerint egy prémium csomagban lévő iskola automatikus értesítést kapna, valahányszor egy munkatárs biológiai életkora kilép az egyeztetett tűréssávból. Az igazgatónak ilyenkor helyettesítést kellene szerveznie, és tájékoztatnia kellene a családokat az okról, mivel a szolgáltató feltételei az eltérést bejelentett távollétnek tekintik, nem betegségnek. A levél második bekezdése ezért azt fejtené ki, hogy Bártfai tanár úr nem beteg, csupán adminisztratív értelemben 3,2 évvel idősebb, mint péntek reggel volt.

A hétvége programját előre, protokollként kellene benyújtani. A gokart ellenőrzött fizikai stresszorként szerepelne, az este harmadik helyszíne tervezett expozícióként, a negyedik pedig eltérésként, amelyet a kohortvezetőnek kilencven percen belül, indoklással kellene rögzítenie az alkalmazásban. A meglepetésprogram meglepetés maradhatna a vőlegénynek, akit a papírokon vakosított résztvevőként tüntetnének fel. A tanú nem lenne vakosítva, ezt a szolgáltató egyszeresen vak elrendezésnek minősítené, a menyasszony pedig, aki a szállást foglalta, szponzorként szerepelne az űrlapon.

Az eredmények szerdán érkeznének, választott években, egy tizedesjegyre kerekítve. Ha a vőlegény értéke meghaladná a munkáltatói sávot, a szolgáltató felajánlaná a megosztást: a társaság többi tagja átvállalhatna egy-egy részt az öregedéséből a saját nyilvántartására. A megosztás önkéntes lenne. Az alkalmazás megjelenítené, ki utasította el. Orsós Márk, 34 éves, aki 0,4 évet vállalna át egy általános iskola óta ismert barátjától, tömören fogalmazott. „Vállaltam volna 0,6-ot is, ha kér. Nem kért. Feljegyeztem.”

Egy Örökség csomag lehetővé tenné, hogy a társaság adatai egy hosszú távú kutatásba kerüljenek, cserébe egy bekeretezhető oklevélért. Mivel a hétvége ettől kutatásnak minősülne, független etikai bizottság jóváhagyása kellene hozzá, ezt a feladatot a szolgáltató egy folyamatosan ülésező online testületre bízná, amely a legénybúcsú-programokat átlagosan négy perc alatt bírálja el. A módosítási kérések gyakoriak lennének. A szolgáltató résztvevői jólétért felelős vezetőjének nyilatkozata szerint a bizottságnak nincs véleménye arról, hogy egy társaság igyon-e feleseket, csak arról, hogy a felesek számát megindokolták-e a vizsgálati tervben.

Magát az esküvőt a csomag nem fedné, a különálló Szertartás csomagot később jelentenék be. Bártfai tanár úr csütörtökön térne vissza az ötödik osztályhoz, sávon belül, és egy tanuló megkérdezné tőle, mi az a kontrollcsoport. Elmagyarázná, hogy az az ember, akinek emlékeznie kell, mi történt. Az iskola levele azzal zárulna, hogy megköszöni a szülők megértését, és megerősíti: a helyettesítő tanár biológiai életkorát előre ellenőrizték, és az iskola nyilvántartásában megtalálható.