A főbérlőd és a konkurenciája ugyanattól a programtól kérhet tanácsot

A kereskedelmi ingatlanoknál bevett bevételkezelő szoftver egy versenyjogászok által felvázolt forgatókönyvben egyetlen város lakáskiadásában válna általánossá. A kiadók külön-külön fizetnének elő, feltöltenék a saját üresedési és bérleti adataikat, és naponta kapnának javaslatot. A javaslat időnként az lenne, hogy a lakás maradjon üresen, mert az olcsóbb kiadás lerontaná az összes többi lakás árát, amelyet a modell figyel.

Mindenki egyedül döntene. A forgatókönyv éppen ezen áll. Nem lenne találkozó, üzenet, megállapodás, még ráutaló magatartás sem — csak néhány száz előfizető, akik ugyanabban az órában ugyanazt a tanácsot kapják ugyanattól a rendszertől. A piac pedig pontosan úgy viselkedne, mintha mind egy asztalnál ültek volna.

A bérlő csak a következményt látná: a hirdetés hetek óta ugyanazon az áron áll, a megbeszélt megtekintést indoklás nélkül lemondják, a lépcsőházban három lakás egy hónapja sötét, és az ár nem enged akkor sem, amikor a piac lassul. A kiadó csak a műszerfalat látná, amelyen az áll: tartsd. Elég sokszor lenne igaza ahhoz, hogy megbízzanak benne, és úgy tévedne, hogy azt senkinek nem kell aláírnia.

A fejlesztő álláspontja szűk és tartós lenne. A szoftver javasol, nem árat szab. Bármelyik előfizető eltérhet tőle. Azt, hogy a többségük nem tér el, minőségi mutatóként írnák le, nem piaci erőként, és az elfogadási arány az értékesítési anyagban erényként szerepelne.

A versenyjog egy meghatározással maradna a kezében. Az összehangolt magatartáshoz vállalkozások közötti egyeztetés kell, a kartellhez megállapodás; mindkettőt emberekre írták. Egy piac forintra igazodhat anélkül, hogy egyetlen vállalkozás egyeztetett volna a másikkal — mert az egyeztetés középen ülne, előfizetésként árulnák, és csak az ügyfeleinek tartozna felelősséggel. Senki másnak.

Az önkormányzat úgy reagálna, ahogy az önkormányzatok szoktak: rendeletben tiltaná az ilyen ajánlások használatát a lakbérek megállapításánál. A végrehajtás lenne a nehéz. Nehéz betiltani egy tanácsot, amely zárt felületen érkezik, előrejelzésnek nevezi magát, és olyan emberek követik, akik a hatóság előtt teljes joggal mondanák, hogy egyszerűen ugyanarra a következtetésre jutottak.

Ez a forgatókönyv nem összejátszást jósol. Azt írja le, hogyan nézne ki az összejátszás, ha senki nem csinálná: egy piac, amely egyszerre lép, jól látható mechanizmussal, előfizetési díjjal, ügyfélszolgálati vonallal — és egyetlen olyan ember nélkül, aki bármikor is az eredményt választotta volna.