A kisértékű pereket tárgyalás nélkül is eldönthetik

Egy igazságügyi minisztériumi vázlat a küszöbérték alatti polgári pereket teljes egészében iratkezelő rendszerbe helyezné. A kereset, a bizonyíték és a döntés az elejétől a végéig strukturált adatként létezne. Tárgyalás nem lenne, kitűzés nem lenne, tárgyalóterem nem lenne; az ügy csak kivételes esetben kerülne bíró elé.

Az anyag számokkal kezdődik, ahogy az ilyen anyagok szoktak. A modell szerint a beadványtól a döntésig eltelt medián idő negyvenegy perc lenne a jelenlegi több hónap helyett, az ügycsoport elintézetlen állománya pedig két éven belül a töredékére csökkenne. A hatásvizsgálati melléklet végig az ügysor felől nézi a világot, és ebből a nézőpontból nehéz is vitatkozni vele.

Hogy a vázlat mit tervez valójában, az a jogorvoslatnál derül ki. A döntést egyetlen jogcímen lehetne támadni: ha a fél emberi elbírálást kér. Nem jogszabálysértésre hivatkozva. Nem új bizonyítékkal. Emberre hivatkozva. A kérelem illetékköteles lenne, és a melléklet szerint az emberi elbírálás várható átfutási ideje tizennégy hét.

„Az emberi döntéshez való jogot nem vennénk el” — fogalmazna a minisztérium szóvivője. „Beütemeznénk.”

A következmény azonnal látszik. Az illeték nem magas, de nem is az illeték az ár: az ár a tizennégy hét. Kisértékű pert jellemzően azok indítanak, akiknek a kis érték nem kicsi, és akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak a várakozást. A rendszer tehát azoknak működne a legjobban, akik nem élnek a kivétellel — a kivétel pedig a gyakorlatban azoknak maradna meg, akiknek van rá idejük.

Amit a modell valóban javítana, az a következetesség, és a vázlat joggal hivatkozik rá: ugyanaz a jogvita ma két épületben két eredményt hozhat. A következetesség viszont azt jelenti, hogy ugyanaz az érvelés fut le minden ügyre — beleértve azt is, amelyikben az érvelés téves volt. A mai rendszer tévedései egyedi tévedések. Egy iratkezelő rendszer tévedései szériában készülnek.

A vázlat nem előterjesztés, és a minisztérium hangsúlyozná, hogy nem is készül annak. Az elemei viszont nem újak és nem is kísérletiek: a kisértékű ügyek elektronikus, tárgyalás nélküli intézése több országban a hétköznapi gyakorlat része. Eddig annyi a különbség, hogy a végén még mindig aláír valaki.