MISTAKE
Minden jövő, amit eddig megjelentettünk.
28 történet
Egy hagyatéki szakmai kör mintaokirata a szintetikus hangot a hagyaték vagyonelemeként kezelné. A mellékletben szereplő mintaeset: öt testvér, egy patikalánc rádióreklámja, és egy három-kettes szavazás.
Egy készülő bírósági ajánlás szerint a fotónak megszakítatlan származási lánccal kellene érkeznie. Az ilyen lánc nélküli képet nem zárnák ki a bizonyítékok közül. Egyszerűen nem érne semmit.
Egy munkaügyi egyeztetőfórum elé készült vitaanyag nem a ledolgozott órát fizetné, hanem a mért koncentrációt. Az ablakon kibámulva gondolkodni a javasolt módszertan szerint nulla forint.
Az érzelemfelismerés a munkahelyen Európában tiltott. Egy szoftvergyártók között terjedő megfelelési megoldás meghagyná a terméket, és kicserélné a főnevet.
Egy a szolgáltatóiparban terjedő árazási modell külön díjas szintté tenné az emberi ügyintézést. A felár kicsi lenne. A pontos összegéből viszont először derülne ki, mennyit ér a cégnek a türelmed.
Egy közepes méretű ügyvédi csoport belső ütemterve szerint leáldozhat a hatperces számlázási egységnek. A szakma legkisebb mérhető időegysége harminchatezred részére zsugorodhat.
Egy készülő foglalkoztatási modell annak a csapatnak adná a rövidebb hetet, amelyik bizonyítani tudja, hogy megérdemelte. A bizonyítékot ugyanaz a szoftver állítaná elő, amelyik jelenleg semmit nem bizonyít.
A reklámokra írt átláthatósági szabály kiterjedne a hétköznapi posztokra is: minden képhez járna egy szerkesztési lista. A telefonnak pedig, amely a doboz kinyitása óta simítja az arcokat, be kellene vallania.
A készülő termékútlevél-rendszerben minden ruhadarab beolvasható adatlapot kapna: anyag, gyár, javítások, sorsa a végén. A szabály pontosan úgy működne, ahogy megírták. A baj a korábbi kabátokkal kezdődne.
Egy önkormányzati rendelettervezet minden háztartás edényét chippel látná el és lemérné, a tartalmát osztályozná, az eredményt pedig ráírná a számlára. A hátoldalon utcánkénti rangsor futna. Tájékoztató jelleggel, nyilvánosan.
Egy önkormányzati megvalósíthatósági tanulmány úgy juttatná a csendet a lakásba, mint a vizet: órával, tarifával és éjszakai kedvezménnyel. A legolcsóbb csend hajnali kettő és négy között lenne elérhető.
Egy szabályozási vitaanyag a katalógusról a kanapéra tolná az európai kvótát. A szolgáltató továbbra is kínálná a filmeket. A nézőnek meg kellene néznie őket.
Egy módosítójavaslat bevételi tesztre cserélné a szerzői jogi védelmi időt. A mű addig maradna magántulajdon, amíg keres, és csak akkor szabadulna fel, ha a jogosult benyújt egy nyilatkozatot arról, hogy már nem keres. A nyilatkozat önkéntes lenne.
Forgatókönyv a konyhaasztal felől: az egyszeri, véglegesnek szánt génterápiát tíz éven át törlesztik, és a részlet csak addig jár, amíg a gyerek évről évre megfelel a szerződésbe írt eredményességi feltételnek.
Egy hatósági útmutató-tervezet megengedné, hogy a klinikai vizsgálat placebokarja kizárólag modellezett betegekből álljon. A nyitott kérdés nem az, hogy működik-e. Hanem hogy kinek a betegségtörténetéből tanult a modell.
A reklámszakmában keringő üzleti modell nem a válasz mellé, hanem a válaszba adna el helyet. A termék többé nem a figyelem lenne. Hanem maga az ajánlás.
Egy nyugdíjcélú megtakarításokról szóló forgatókönyv olyan családot ír le, ahol a lakbéremelés és a nyugdíjemelés ugyanaz a tranzakció. Ugyanannak az ügyfélszolgálatnak a két menüpontja.
Egy egyházkerület gyakorlati útmutatót adna ki az igehirdetés gépi előkészítéséhez: verziószám, forrásjegyzék, emberi felülvizsgálat pipa. A gyülekezet a kivetítőn látná, melyik bekezdést írta át a lelkész.
Egy tankerület nyilvánosságra hozná a beiskolázási algoritmus képletét, abban a hitben, hogy az átláthatóság lecsendesíti az évenkénti panaszáradatot. A képletnek három tagja van. A harmadikkal van a baj.
Egy jövőbeli fegyverzetkorlátozási egyezményhez készült mintamunkakör szerint az érdemi emberi kontroll műszakban, órabérért is ellátható lenne. Az első vita nem az etikáról szólna, hanem arról, miért felel a műszak.
Egy kétoldalú klímamobilitási megállapodás vázlata szerint egy süllyedő ország polgárai évente meghatározott számú végleges letelepedési helyet kapnának egy nagyobb szomszédnál. A többit egy dátum köré kellene szervezni.
Kisvárosi pénzügyi vezetők között vitatott költségvetési sablon szerint a váltságdíj állandó sort kaphatna a rendeletben. A testületi vita nem arról szólna, fizessenek-e. Arról szólna, mennyi a reális egységár.
Európai lakásbiztosítók között vitatott kárrendezési melléklet szerint a betörés kifizetése azon is múlhatna, kapott-e még biztonsági frissítést az előszobai router. Az eszköznek nem kellene elromlania. Elég lenne, ha a gyártója már nem foglalkozik vele.
Egy készülő koordinációs mechanizmus rangsorba állítaná az államokat a tengeralatti kábelek javítására alkalmas, szűkös hajóflottához való hozzáférésért. A sorban elfoglalt helyet hónapokkal előre rögzítenék — és bőven megérné alkudni rá.
Egy biztosító első díjtáblája az önálló ügynökök hibáira emberi jóváhagyás nélkül megtett lépésenként árazna. Egy pékség tulajdonosa a táblát olvasva jönne rá, hogy a rendelőprogramja a legdrágább alkalmazottja.
Egy nyugdíjhatóság törvényi jogot adna az automatikus újraszámítások emberi felülvizsgálatára. A felülvizsgálati pultnál ülő ügyintéző azt az összefoglalót olvasná, amelyet a vizsgált rendszer írt neki.
Egy designgyűjtemény állítólag új műtárgykategórián gondolkodik: olyan kezelőszerveken, amelyek elmozdulnak. A kurátorok szokatlan gonddal néznének szembe — a látogatók fizikailag képtelenek lennének abbahagyni a nyomkodását.
Biztosítók és élelmiszerláncok közös pilotprogramja személyre szabott étkezési ajánlásokat adna — kedvezménnyel. A követésük teljesen önkéntes lenne, olyan értelemben, ahogy az ilyesmi önkéntes.